Kaposvár ismertető, turisztikai információk Kaposvárról, kaposvári képek, galéria | Kaposvár.ÚtiSúgó.hu


Kaposvár

ismertető, Kaposvári képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Kaposvár

Kaposvár Somogy megye székhelye, a Dél-Dunántúlon, a Kapos folyó két partján, a Somogyi-dombság területén fekszik. Budapesttől közúton kb. 186 km-re. Lakossága mintegy 68 000 fő

Kaposvár, a mintegy hetvenezer lakosú somogyi megyeszékhely egyidős a magyar állam létrejöttével. Hét dombra épült, a Zselic lankái és a Kapos folyó ölelésében. Különleges hangulatú város, melyben jól érezhetően együtt él múlt, jelen és jövő: az ősök emléke, a múlt ápolása, a jelen fejlődése és a jövő nagy ívű tervei. Ami a legfontosabb: a város minden szegletén látszik, hogy az itt élők igazán szeretik Kaposvárt.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Kezdjük a sétát a város főterén, a Kossuth téren. Annál is inkább, mert a belváros - különösen, mióta 1987-ben a Fő utcát lezárták a járműforgalom elől - igazi békebeli promenád hangulatát árasztja, s ez egyben meghatározza a somogyi megyeszékhely hangulatát. Kaposvár belvárosa a 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben épült. Épületei főként eklektikus stílusúak, vagy a szecesszió jegyeit viselik magukon.

A város főtere 2003-ban újult meg. A sajátos hangulatú épületegyüttes méltó "keretet" kapott a díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal, s különösen a teret átszelő, lenyűgöző látványt nyújtó szökőkút-kompozícióval, mely meghatározza a tér arculatát. A tér névadójának Kossuth Lajosnak a szobra, Kopits János kaposvári származású szobrászművész 1911-ben elkészült alkotása a főtér központi, virágágyásokkal övezett helyén áll.

A Kossuth tér kétségtelenül legimpozánsabb épülete a Nagyboldogasszony Székesegyház. Helyén már 1702-ben is templom állt, egy aprócska fatemplom, ám a sok vihar megélt épületnek az állaga annyira leromlott, hogy le kellett bontani. A mai neoromán épületet 1886. szeptemberében szentelték fel. A székesegyház mellett áll a plébánia klasszicista stílusú épülete, amely a templommal egyidejűleg készült.

A város főtere egykor két neves szállóval is büszkélkedhetett. 1901-ben épült a tér délnyugati részén az Erzsébet Szálló, amelyben egykor nemcsak fogadó működött, hanem ott kapott helyet a Forgalmi Adóhivatal és a rendőrség is. Külön érdekessége a díszes saroktorony, a Zsolnay cserepekkel, melyet - formájára utalva viccesen - "bagolyvárnak" is neveztek.

A székesegyházzal szemben egykor - a Pityók vendéglőt és a Fekete Sast követően - a Korona Szálló állott. Az épület az Esterházyak tulajdonában volt, és 1912-ben alakították át. A szép, szecessziós stílusú, kétemeletes szállóról ma már csak a régi fotográfiák tanúskodnak. Helyén az 1960-as évektől a tér stílusától idegen Kapos Szálló fogadja a vendégeket.

A mai Városháza helyén az 1800-as évek derekán még egy aprócska épület állt, amelyben a Vendéglő a Bárányhoz működött. Mellette épült fel az első Városháza, egy ugyancsak egyszerű épület. Helyén 1902-1903-ben készült el a mai, neoreneszánsz stílusú impozáns épület, Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján. A Kossuth tér kedves színfoltja a testvérvárosi emlékkő, amelyről megállapíthatjuk Kaposvár testvérvárosainak irányát és távolságát. Valamint az 1913-ban, a Kaposvári Szépítő Egyesület által készíttetett időjelző házikó.

A város főterének legidősebb épülete a Haza Kis Polgárainak feliratot viselő, egyszerűségében is gyönyörködtető épület. Itt mindig is iskola működött. A 18. században egy aprócska, fából készült elemi iskola, majd helyén 1832-ben készült el az immár kétemeletes iskolaépület. Volt kollégium, szakközépiskola, ma a katolikus általános iskola és gimnázium egyik szárnya.

Mielőtt sétánkat folytatnánk, megpihenhetünk a Csokonai Fogadó kávézójának - az írót, egy 1798 nyarán, ebben az épületben rendezett bál ihlette a Dorottya vígeposzának megírására - vagy az egykori Stühmer Kávéháznak a teraszán.

Rendkívül impozáns az 1904-ben épült, neoreneszánsz stílusú Kemény-palota épülete. Egykor zeneiskolaként a Kaposvári Zenekedvelőknek adott otthont, ma pedig a Tourinform-Kaposvár iroda nyújt információt -többek között- a városról és környékéről.

A Sétálóutcának szinte minden épületéhez fűződik valamilyen történet, valamennyi különleges. A Fő utca 10. számú épület, az egykori megyeháza. 1760-ben épült, akkor még barokk stílusban, ám többször átalakították, bővítették. A mostani épület 1832-ben készült el, s inkább már a klasszicista stílus jegyeit viseli magán. Nemcsak a megyeháza működött benne, hanem a börtön is, s adottságai miatt már a kezdetektől alkalmas volt kiállítások - elsőként például 1903-ban a milánói világkiállításról hazahozott ipari termékekből rendezett kiállítás - megrendezésére. 1983-tól a Rippl-Rónai nevét viselő megyei múzeum és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága működik az épületben.

Rippl-Rónai Múzeum mögött, szintén kellemes parkban pihenhetnek meg a sétálók. Itt áll a festőóriás, Rippl-Rónai József szobra, amelyet Medgyesi Ferenc alkotott. A teret északról a Somogy Megyei Levéltár épülete zárja le. A vastag falakat elnézve nem meglepő, hogy egykoron, mint a régi megyeháza szárnyát, börtönként is használták.

Szemközt impozáns tér található, szökőkúttal, sétautakkal. A hajdani Latinca tér helyén 1998-ban készült el az Európa tér nevet viselő kis park, a legifjabb városlakók kedvelt játszóhelye. A terecske éke Bors István kaposvári születésű, Munkácsy-díjas szobrászművész körhintaszerű Napkerék című mobil bronzszobra.

A Fő utca 12.: ismét egy nevezetes épület. Helyén az 1800-as években még csak egy földszintes ház állt. 1913-ban épült fel a szecessziós stílusú bérpalota, amely ma Anker ház néven ismert - nevét az Anker biztosítótársaságról kapta. Homlokzatát ezért is díszíti egy méhkas, amely a szorgos gyűjtögetés, a takarékoskodás jelképe. Ez volt Kaposvár első liftes épülete. Az Anker házban kapott helyet a Vaszary Képtár, ahol színvonalas állandó gyűjtemények és időszaki kiállítások tekinthetők meg.

Az Anker házzal szemben álló épület nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a művészetkedvelők számára is különleges. Az 1774-ben, eredetileg barokk stílusban épült, majd romantikus stílusban átépített Arany Oroszlán patikában, illetve annak földszintes elődjében még Csokonai Vitéz Mihály is járt, később pedig Rippl-Rónai József is dolgozott benne patikussegédként, majd gyógyszerészmesterként.

A sétálóutcáról egy boltíves átjárón át egy kis közbe jutunk. Megéri megtenni a kitérőt, mert a Csokonai nevét viselő közben már egészen más hangulatú, modern épületek között, és árnyas fák alatt kapott helyet a Hősök Emlékhelye, a második világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére állított kopjafákkal. Ugyancsak itt látható a város szülöttének, Nagy Imre mártír miniszterelnöknek egész alakos szobra is (1996., Paulikovics Iván).

A Fő utca 31. szám alatt nem is az épület különleges, hanem inkább ami benne van... Az ország egyetlen magánterráriumában, a Pécsi Tibor által 1990-ben létrehozott terráriumban védett krokodilfajok és hüllőritkaságok találtak otthonra.

A sétálóutca végéhez közeledve jutunk a Széchenyi térre. Itt épült 1910-ben a Dorottya-ház Baumöhl Leó kaposvári mérnök tervei alapján, szececessziós stílusban, amely rövid időn belül a város „corsojának” főszereplője lett. Első neve Turul Szálló volt, erre utal az épület sarkán lévő, bejárat fölött elhelyezett turulmadár.

Bár a "promenád" itt véget ér, érdemes tovább sétálni a Fő utca 77. számú épületéig, amely az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének a szülőháza. Ma márványtábla őrzi Kaposvár neves szülöttének emlékét a földszintes kis ház falán.

Pár perces séta után a Gróf Apponyi Albert utca 29-es számú házában egy különleges magángyűjteményt láthatnak az érdeklődők: Steiner József, öntöttvasból készült használati és dísztárgyakból állította össze a gyűjteményt. A díszes vaskályhák különösen érdekesek.

A Sétálóutcától a Vasútállomás felé haladva a Dózsa György utca végén áll az az épület, amely Kaposvár nevét talán a leginkább ismertté tette: a Csiky Gergely Színház ma is az ország egyik meghatározó színháza. Maga az épület 1911-ben készült el szecessziós stílusban. Az ország legmodernebb színházépülete volt akkor, s 1400 férőhelyes nézőterével az egyik legnagyobb is. 1955-től működik benne állandó társulat.

A Kossuth térről északi irányban a Székesegyház plébániája mellett az egykori, 1873-ban felszentelt, romantikus stílusban épült Zárda épülete, ma a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium és Általános Iskola fő szárnya látható. A díszes épülettől nem messze áll egy egyszerű, földszintes ház. Kaposvár világhírű festőművészének, Vaszary Jánosnak szülőházában ma állandó kiállítás látható a művész festményeiből, és Vaszary-relikviákból, mely keresztmetszetet ad a művészi pálya különböző korszakairól.

Ha a Sétáló utca Kaposvár szíve, akkor az attól néhány száz méterre található Berzsenyi parkot akár a megyeszékhely tüdejének is nevezhetnénk, mint a város legnagyobb, összefüggő zöldterületét. A park nemcsak növényritkaságoknak ad élőhelyet, hanem olyan köztéri alkotásoknak is, mint Berzsenyi Dániel és Németh István - neves kaposvári polgármester - szobra. Itt állították fel 56-os forradalom 50 éves évfordulóján, az amerikai magyarok összefogásából, Gera Katalin által készített emlékművet, a Szabadság angyalát.

Persze, nem csupán a belváros tartogat látnivalókat. A Róma-hegy felé - Kaposvár is hét dombra épült, mint Róma... -, a Csalogány utca sarkán áll a város legrégebbi szobra, az 1720-ben, fából készült, barokk "Gugyuló Jézus-szobor". Érdemes felkaptatni a meredek utcán, egészen a Róma-hegyi kápolnáig. Az eredeti kis kápolna a 18. században épült, a helyén 1906-ban készült el a mai épület.

A ma a Rippl-Rónai Emlékmúzeumnak otthont adó Róma-hegyi villa 1868-ban építtette egy kaposvári születésű neves operaénekes, Gundy György. A barokk stílusú épületet a 19. század végén eklektikus stílusban építették át. A villát 1908-ban vásárolta meg Kaposvár neves szülötte, a világhírű festőművész, Rippl-Rónai József, aki haláláig, 1927-ig élt és alkotott itt. 1978 óta emlékmúzeum, a festő életének berendezési tárgyaival, alkotásaival.

Kaposvár és Somogy megye egyik legértékesebb, védett műemléke, az 1061-ben alapított Bencés Apátság román stílusban megmaradt épületegyüttese, Kaposszentjakabon. A Győr nemzetség birtokán, később templomként is működött monostor a középkorban a Dersffy-családhoz került.

Az 1960-as években történt feltárásokat követően a műemléket 1972-től a nagyközönség számára is megnyitották. A kerengőben és a kőtárban román kori és gótikus faragványok láthatók. A rom együttes legnagyobb rekonstruálását követően, 2001-től szabadtéri színházi és zenei estek, képzőművészeti táborok helyszíne. Alkotóházában kapott helyet Somogyi Győző festőművész magyar királyokról készített arcképcsarnoka.

Annak, hogy Kaposvár igazi diákváros, s egyúttal a modern tudományok fellegvára is, bizonyítéka a város szélén felépült Campus. Itt kapott helyet a Kaposvári Egyetem, de a diagnosztikai és onkoradiológiai központ is. Az itt folyó tudományos munka Európa-szerte elismerést vívott ki.

ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK


  • Kaposvári Farsang - Dorottya Napok

  • Kaposvári Tavaszi Fesztivál

  • Nemzetközi Lovasíjász Verseny a Kassai-völgyben

  • Festők Városa Hangulatfesztivál

  • Káposztás Ételek Gasztronómiai Fesztiválja

  • Kaposvári Mézfesztivál

  • Országos Nóta- és Népdaléneklési Verseny


  • A VÁROS TÖRTÉNETE


    Kaposvár és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. Négyzetes alaprajzú várát a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A várat 1702-ben rombolták le I. Lipót parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Mára csak a délkeleti bástya egy darabja maradt.

    1555-ben a törökök ötnapi ostrom után elfoglalták. 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. 1558-ban kapott mezővárosi jogot. 1690-től az Eszterházy család birtokaihoz tartozott. 1749 óta megyeszékhely. Jelentős fejlődésnek indult a 19. század végén. A 20. század elején Kaposvár egyike azon kevés magyarországi városnak, amelyben már rendelkezett vízvezetékkel.

    Az Igazságügyi Palota építését 1908–ban fejezték be. A bíróság mellett létesített megyei börtön 1909 óta működik. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.

    2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrár, pedagógiai és egészségügyi felsőoktatási intézmények összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.


    Települések Kaposvár közvetlen közelében

    Települések Kaposvár környékén

    

    Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

    Látnivalók
    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 9-17 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu