Kaposvár, a mintegy hetvenezer lakosú somogyi megyeszékhely egyidős a magyar állam létrejöttével. Hét dombra épült, a Zselic lankái és a Kapos folyó ölelésében. Különleges hangulatú város, melyben jól érezhetően együtt él múlt, jelen és jövő: az ősök emléke, a múlt ápolása, a jelen fejlődése és a jövő nagy ívű tervei. Ami a legfontosabb: a város minden szegletén látszik, hogy az itt élők igazán szeretik Kaposvárt.
LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
align=left Kezdjük a sétát a város főterén, a Kossuth téren. Annál is inkább, mert a belváros - különösen, mióta 1987-ben a Fő utcát lezárták a járműforgalom elől - igazi békebeli promenád hangulatát árasztja, s ez egyben meghatározza a somogyi megyeszékhely hangulatát. Kaposvár belvárosa a 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben épült. Épületei főként eklektikus stílusúak, vagy a szecesszió jegyeit viselik magukon.
A város főtere 2003-ban újult meg. A sajátos hangulatú épületegyüttes méltó "keretet" kapott a díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal, s különösen a teret átszelő, lenyűgöző látványt nyújtó szökőkút-kompozícióval, mely meghatározza a tér arculatát. A tér névadójának Kossuth Lajosnak a szobra, Kopits János kaposvári származású szobrászművész 1911-ben elkészült alkotása a főtér központi, virágágyásokkal övezett helyén áll.
align=right A Kossuth tér kétségtelenül legimpozánsabb épülete a Nagyboldogasszony Székesegyház. Helyén már 1702-ben is templom állt, egy aprócska fatemplom, ám a sok vihar megélt épületnek az állaga annyira leromlott, hogy le kellett bontani. A mai neoromán épületet 1886. szeptemberében szentelték fel. A székesegyház mellett áll a plébánia klasszicista stílusú épülete, amely a templommal egyidejűleg készült.
A város főtere egykor két neves szállóval is büszkélkedhetett. 1901-ben épült a tér délnyugati részén az Erzsébet Szálló, amelyben egykor nemcsak fogadó működött, hanem ott kapott helyet a Forgalmi Adóhivatal és a rendőrség is. Külön érdekessége a díszes saroktorony, a Zsolnay cserepekkel, melyet - formájára utalva viccesen - "bagolyvárnak" is neveztek.
A székesegyházzal szemben egykor - a Pityók vendéglőt és a Fekete Sast követően - a Korona Szálló állott. Az épület az Esterházyak tulajdonában volt, és 1912-ben alakították át. A szép, szecessziós stílusú, kétemeletes szállóról ma már csak a régi fotográfiák tanúskodnak. Helyén az 1960-as évektől a tér stílusától idegen Kapos Szálló fogadja a vendégeket.
align=left A mai Városháza helyén az 1800-as évek derekán még egy aprócska épület állt, amelyben a Vendéglő a Bárányhoz működött. Mellette épült fel az első Városháza, egy ugyancsak egyszerű épület. Helyén 1902-1903-ben készült el a mai, neoreneszánsz stílusú impozáns épület, Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján. A Kossuth tér kedves színfoltja a testvérvárosi emlékkő, amelyről megállapíthatjuk Kaposvár testvérvárosainak irányát és távolságát. Valamint az 1913-ban, a Kaposvári Szépítő Egyesület által készíttetett időjelző házikó.
A város főterének legidősebb épülete a Haza Kis Polgárainak feliratot viselő, egyszerűségében is gyönyörködtető épület. Itt mindig is iskola működött. A 18. században egy aprócska, fából készült elemi iskola, majd helyén 1832-ben készült el az immár kétemeletes iskolaépület. Volt kollégium, szakközépiskola, ma a katolikus általános iskola és gimnázium egyik szárnya.
Mielőtt sétánkat folytatnánk, megpihenhetünk a Csokonai Fogadó kávézójának - az írót, egy 1798 nyarán, ebben az épületben rendezett bál ihlette a Dorottya vígeposzának megírására - vagy az egykori Stühmer Kávéháznak a teraszán.
Rendkívül impozáns az 1904-ben épült, neoreneszánsz stílusú Kemény-palota épülete. Egykor zeneiskolaként a Kaposvári Zenekedvelőknek adott otthont, ma pedig a Tourinform-Kaposvár iroda nyújt információt -többek között- a városról és környékéről.
align=right A Sétálóutcának szinte minden épületéhez fűződik valamilyen történet, valamennyi különleges. A Fő utca 10. számú épület, az egykori megyeháza. 1760-ben épült, akkor még barokk stílusban, ám többször átalakították, bővítették. A mostani épület 1832-ben készült el, s inkább már a klasszicista stílus jegyeit viseli magán. Nemcsak a megyeháza működött benne, hanem a börtön is, s adottságai miatt már a kezdetektől alkalmas volt kiállítások - elsőként például 1903-ban a milánói világkiállításról hazahozott ipari termékekből rendezett kiállítás - megrendezésére. 1983-tól a Rippl-Rónai nevét viselő megyei múzeum és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága működik az épületben.
Rippl-Rónai Múzeum mögött, szintén kellemes parkban pihenhetnek meg a sétálók. Itt áll a festőóriás, Rippl-Rónai József szobra, amelyet Medgyesi Ferenc alkotott. A teret északról a Somogy Megyei Levéltár épülete zárja le. A vastag falakat elnézve nem meglepő, hogy egykoron, mint a régi megyeháza szárnyát, börtönként is használták.
align=left Szemközt impozáns tér található, szökőkúttal, sétautakkal. A hajdani Latinca tér helyén 1998-ban készült el az Európa tér nevet viselő kis park, a legifjabb városlakók kedvelt játszóhelye. A terecske éke Bors István kaposvári születésű, Munkácsy-díjas szobrászművész körhintaszerű Napkerék című mobil bronzszobra.
A Fő utca 12.: ismét egy nevezetes épület. Helyén az 1800-as években még csak egy földszintes ház állt. 1913-ban épült fel a szecessziós stílusú bérpalota, amely ma Anker ház néven ismert - nevét az Anker biztosítótársaságról kapta. Homlokzatát ezért is díszíti egy méhkas, amely a szorgos gyűjtögetés, a takarékoskodás jelképe. Ez volt Kaposvár első liftes épülete. Az Anker házban kapott helyet a Vaszary Képtár, ahol színvonalas állandó gyűjtemények és időszaki kiállítások tekinthetők meg.
Az Anker házzal szemben álló épület nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a művészetkedvelők számára is különleges. Az 1774-ben, eredetileg barokk stílusban épült, majd romantikus stílusban átépített Arany Oroszlán patikában, illetve annak földszintes elődjében még Csokonai Vitéz Mihály is járt, később pedig Rippl-Rónai József is dolgozott benne patikussegédként, majd gyógyszerészmesterként.
align=right A sétálóutcáról egy boltíves átjárón át egy kis közbe jutunk. Megéri megtenni a kitérőt, mert a Csokonai nevét viselő közben már egészen más hangulatú, modern épületek között, és árnyas fák alatt kapott helyet a Hősök Emlékhelye, a második világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére állított kopjafákkal. Ugyancsak itt látható a város szülöttének, Nagy Imre mártír miniszterelnöknek egész alakos szobra is (1996., Paulikovics Iván).
A Fő utca 31. szám alatt nem is az épület különleges, hanem inkább ami benne van... Az ország egyetlen magánterráriumában, a Pécsi Tibor által 1990-ben létrehozott terráriumban védett krokodilfajok és hüllőritkaságok találtak otthonra.
A sétálóutca végéhez közeledve jutunk a Széchenyi térre. Itt épült 1910-ben a Dorottya-ház Baumöhl Leó kaposvári mérnök tervei alapján, szececessziós stílusban, amely rövid időn belül a város „corsojának” főszereplője lett. Első neve Turul Szálló volt, erre utal az épület sarkán lévő, bejárat fölött elhelyezett turulmadár.
Bár a "promenád" itt véget ér, érdemes tovább sétálni a Fő utca 77. számú épületéig, amely az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökének, Nagy Imrének a szülőháza. Ma márványtábla őrzi Kaposvár neves szülöttének emlékét a földszintes kis ház falán.
Pár perces séta után a Gróf Apponyi Albert utca 29-es számú házában egy különleges magángyűjteményt láthatnak az érdeklődők: Steiner József, öntöttvasból készült használati és dísztárgyakból állította össze a gyűjteményt. A díszes vaskályhák különösen érdekesek.
align=left A Sétálóutcától a Vasútállomás felé haladva a Dózsa György utca végén áll az az épület, amely Kaposvár nevét talán a leginkább ismertté tette: a Csiky Gergely Színház ma is az ország egyik meghatározó színháza. Maga az épület 1911-ben készült el szecessziós stílusban. Az ország legmodernebb színházépülete volt akkor, s 1400 férőhelyes nézőterével az egyik legnagyobb is. 1955-től működik benne állandó társulat.
A Kossuth térről északi irányban a Székesegyház plébániája mellett az egykori, 1873-ban felszentelt, romantikus stílusban épült Zárda épülete, ma a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium és Általános Iskola fő szárnya látható. A díszes épülettől nem messze áll egy egyszerű, földszintes ház. Kaposvár világhírű festőművészének, Vaszary Jánosnak szülőházában ma állandó kiállítás látható a művész festményeiből, és Vaszary-relikviákból, mely keresztmetszetet ad a művészi pálya különböző korszakairól.
align=right Ha a Sétáló utca Kaposvár szíve, akkor az attól néhány száz méterre található Berzsenyi parkot akár a megyeszékhely tüdejének is nevezhetnénk, mint a város legnagyobb, összefüggő zöldterületét. A park nemcsak növényritkaságoknak ad élőhelyet, hanem olyan köztéri alkotásoknak is, mint Berzsenyi Dániel és Németh István - neves kaposvári polgármester - szobra. Itt állították fel 56-os forradalom 50 éves évfordulóján, az amerikai magyarok összefogásából, Gera Katalin által készített emlékművet, a Szabadság angyalát.
Persze, nem csupán a belváros tartogat látnivalókat. A Róma-hegy felé - Kaposvár is hét dombra épült, mint Róma... -, a Csalogány utca sarkán áll a város legrégebbi szobra, az 1720-ben, fából készült, barokk "Gugyuló Jézus-szobor". Érdemes felkaptatni a meredek utcán, egészen a Róma-hegyi kápolnáig. Az eredeti kis kápolna a 18. században épült, a helyén 1906-ban készült el a mai épület.
A ma a Rippl-Rónai Emlékmúzeumnak otthont adó Róma-hegyi villa 1868-ban építtette egy kaposvári születésű neves operaénekes, Gundy György. A barokk stílusú épületet a 19. század végén eklektikus stílusban építették át. A villát 1908-ban vásárolta meg Kaposvár neves szülötte, a világhírű festőművész, Rippl-Rónai József, aki haláláig, 1927-ig élt és alkotott itt. 1978 óta emlékmúzeum, a festő életének berendezési tárgyaival, alkotásaival.
align=left Kaposvár és Somogy megye egyik legértékesebb, védett műemléke, az 1061-ben alapított Bencés Apátság román stílusban megmaradt épületegyüttese, Kaposszentjakabon. A Győr nemzetség birtokán, később templomként is működött monostor a középkorban a Dersffy-családhoz került.
Az 1960-as években történt feltárásokat követően a műemléket 1972-től a nagyközönség számára is megnyitották. A kerengőben és a kőtárban román kori és gótikus faragványok láthatók. A rom együttes legnagyobb rekonstruálását követően, 2001-től szabadtéri színházi és zenei estek, képzőművészeti táborok helyszíne. Alkotóházában kapott helyet Somogyi Győző festőművész magyar királyokról készített arcképcsarnoka.
Annak, hogy Kaposvár igazi diákváros, s egyúttal a modern tudományok fellegvára is, bizonyítéka a város szélén felépült Campus. Itt kapott helyet a Kaposvári Egyetem, de a diagnosztikai és onkoradiológiai központ is. Az itt folyó tudományos munka Európa-szerte elismerést vívott ki.
ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK
A VÁROS TÖRTÉNETE
align=right Kaposvár és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. Négyzetes alaprajzú várát a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A várat 1702-ben rombolták le I. Lipót parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Mára csak a délkeleti bástya egy darabja maradt.
1555-ben a törökök ötnapi ostrom után elfoglalták. 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. 1558-ban kapott mezővárosi jogot. 1690-től az Eszterházy család birtokaihoz tartozott. 1749 óta megyeszékhely. Jelentős fejlődésnek indult a 19. század végén. A 20. század elején Kaposvár egyike azon kevés magyarországi városnak, amelyben már rendelkezett vízvezetékkel.
align=left Az Igazságügyi Palota építését 1908–ban fejezték be. A bíróság mellett létesített megyei börtön 1909 óta működik. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. 1990 óta megyei jogú város, 1993-tól püspöki székhely.
2000. január 1-jén a korábban is itt működő agrár, pedagógiai és egészségügyi felsőoktatási intézmények összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami ma a város egyik fő látványossága. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte Az Év Települése címet.